Az Országgyűlés 2012. áprilisában fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt. A törvény kimondja, hogy az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni kell, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell. Egyesületünk már sok évvel ezelőtt felismerte, hogy számos ilyen értékkel rendelkezik Kisszékely, és fontos lépéseket tett az értékek dokumentálása és megőrzése érdekében. A törvény újabb lendületet adott ezeknek a kezdeményezéseknek, és jogi keretet biztosít az értékek megőrzéséhez.
Kisszékely nemzeti értékeinek számbavételét a 2015-ben megalakult Települési Értéktár Bizottság végzi. Az értékek nyilvántartásba vételére bárki javaslatot tehet, ehhez egy formanyomtatványt kell kitölteni, majd eljuttatni egyesületünkhöz vagy az Önkormányzathoz. Ha javaslata vagy kérdése van, kérjük írjon az egyesület e-mail címére (kke.kisszekely@gmail.com).
Kisszékelyen eddig 14 nemzeti érték került a települési értéktárba. Büszkék vagyunk arra is, hogy helyi értékeink közül hármat megyei szinten is elismertek, így a Tolna Megyei Értéktár részévé vált. A Települési Értéktár Kisszékely honlapján.
Barátok tava és környéke
Igazolhatóan középkori eredetű, máig létező halastó országosan is kevés van, Tolna megyében a Barátok taván kívül pedig csak egy elpusztult középkori halastógátra van adatunk. A Kisszékely északi szélén található, gyönyörű fekvésű Barátok tava ma népszerű horgásztó. A vízpart közelében neolitikus, rézkori, római és középkori település nyomait is megtalálták. A Barátok tava és az azt körülvevő hangulatos tájrészlet változatos növényvilága és gazdag állatvilága miatt is figyelmet érdemel. (Bővebben)
Csádékötél készítés
A kisszékelyi csádéfonás amellett, hogy egy mind a mai napig megőrzött fontos hagyomány, egyben az ember természethez való alkalmazkodásának kitűnő példája. A csádé, mint a környező mocsarakban tömegesen fellelhető növény (mocsári sás), nagyon jó alapanyagnak bizonyult a kévekötő kötél elkészítéséhez. A levágott, megfonnyasztott levelekből összecsavarással készítették a csádékötelet. Az aratást követően, a cséplés végeztével a csádékötél a szalmával együtt ismét felhasználható volt. (Bővebben)
Dézsma pince
A dézsma pince közel háromszáz éve Kisszékely központjának egy meghatározó épülete. A dézsmapince a földesúrnak vagy földesúri jogokat gyakorló városnak a pincéje, ahol a dézsmabort összegyűjtötték és tárolták. A kisszékelyi dézsmapincét Styrum Lymburg gróf helyi helytartója építette, feltételezhetően az 1700-as évek közepén. Később a községi elöljáróság birtokába került. A pince előtti kis épület egykor nyeregtetős, cseréppel fedett volt, a mellé épített féltetejű épület pedig a tűzoltó kocsi tárolására szolgált. (Bővebben)
Helytörténeti Gyűjtemény
Az egykori iskola épületében 2011-ben nyílt meg a falu Helytörténeti Gyűjteménye és az Iskolatörténeti Kiállítás. A régi osztálytermekben az iskola múltjához kötődő tárgyak, írásos anyagok kerültek kiállításra (pl. régi iskolapadok, tanítási segédeszközök, tanulócsoportok korabeli fotói), két további helyiségben pedig az egykori paraszt szoba és konyha berendezései, különböző háztartási, mezőgazdasági eszközök és mesteremberek szerszámai. A régi iskolaépület egyúttal közösségi térként is funkcionál. (Bővebben)
Kálvária-domb és környéke
A Kálvária-domb és környéke a falu középkori szakrális központja. A dombon a 18. század végéig állt a középkori templom, a középkori település pedig ettől északra és keletre, a Kisszékelyi-árok déli oldalán húzódott. A 19. században az új templom már más helyen épült fel, a domb tetején kálváriát alakítottak ki. A Kálvária-domb lejtőin foglal helyet az Ótemető, amelyben évszázados fa- és kőkeresztek állnak. A dombhát északnyugati végén egy feltehetően őskori földvár nyomaira bukkantak. (Bővebben)
Kisszékely környéki erdők
Kisszékely egyik legfontosabb természeti örökségét a táj képét meghatározó erdőség, az évszázadokon keresztül folyamatos erdőtakaró jelenti, amely egyben a Tolnai-dombság egyik legértékesebb erdőtömbje. A tájegységen belül a falu környéki erdők: a Kisszékelyi-erdő és a Nagyszékelyi-erdő őrzi leginkább az egykori erdőtípusokat, itt a legváltozatosabb és a leginkább természetközeli az erdők megjelenése. A területen eddig 20 védett növényfaj, a védett állatok közül 7 kétéltű, 6 hüllő, 112 madár és 15 emlős került elő. (Bővebben)
Kisszékelyi épített örökség
A falu sajátos arculatát a még meglévő, 20. század elején épült, hagyományos, falusias parasztházak határozzák meg. A tömésfalú házak szelemenes tetőszékkel épültek, amelynek héjazata nád, a század közepén már jellemzően pala vagy cserép. A házak utcai homlokzata kétablakos. Az eredeti háromosztatú házakhoz kamra, istálló, pajta csatlakozik. Az udvaron ólak, góré, füstölő, nyári konyha épült. A hosszú folyosó elülső végéhez nem kapcsolódik lépcső, mert itt az ún. szentlélek ajtó volt. (Bővebben)
Kisszékelyi Elemi Iskola
Tolna megyei Levéltári források szerint a kisszékelyi iskola a legelső volt a megyében, amely 1701-ben, a török alóli felszabadulás után létesült. Ebben az időben a közoktatás még az egyházak feladata volt, a falusi iskola igazgatása is a községi plébánosnak a kezében volt. 1771-ben még csak egy tanító oktatott az iskolában, 1777-ben már külön tanítója volt a magyar és a német nyelvű osztályoknak. 1857-ben 138 tanuló járt az iskolába. A kisszékelyi iskolában 1972. évben volt az utolsó ballagás. (Bővebben)
Kisszékelyi mozaikos táj
Szemet gyönyörködtető, változatos tájkép fogadja a Kisszékelybe érkezőt. A falu környékének jelentős részén még fennmaradt a gazdálkodás régi formája, a természetkímélő, mozaikos tájhasználat. Az egykori kertkultúra emlékeit képviselő kisparcellás szőlők és gyümölcsösök között még jelen vannak a természetközeli növényzetű élőhelyfoltok, az ökológiai folyosó szerepét játszó mezsgyék és fasorok. A kilátóból is jól megfigyelhető a környező tájba harmonikusan illeszkedő falu. (Bővebben)
Középkori utak és mélyutak
Kisszékely környékéről több középkori eredetű, ma is használt útszakaszt lehet kimutatni, amelyek egykor a Kisszékelyi-dombság települései közötti közlekedés fő útvonalai voltak. Két olyan középkori falut is érintettek, amelyeket ma már csak leírásokból és régészeti leletekből ismerünk (Szentpéter, Temerkény). Az utak egyes szakaszai vadregényes, akár 10 méterre bevágódott löszmélyutak (horhosok), melyek falaiból helyenként ún. löszbabák, valamint jégkorszaki eredetű csigaházak is előkerülnek. (Bővebben)
Kisszékely középkori temploma
A templom maradványai a 2019-2020. évi régészeti feltárás során kerültek napvilágra. Mérete, alaprajza, építészeti jellegzetessége a korban szokványos, de néhány jellemzője a Tolna megyei feltárt középkori templom között is különlegessé teszi. Déli hajófalának alsó néhány sora annak csaknem teljes hosszában megőrződött, hasonlóan a késő középkorban épült sekrestye északi falához. A templom 1823-ig történő használatának, és a körülötte a török kor után is zajló temetkezéseknek köszönhetően viszonylag jelentős mennyiségű újkori leletanyag is előkerült. (Bővebben)
Négyszögletű Kerek Erdő tanösvény
A tanösvény 2014. évi megnyitása óta segíti elő Kisszékely turizmusának fejlődését, mutatja be a település természeti és kulturális örökségét és értékeit, a tolnai táj jellemző élőhelyeit és élőlényeit. Az azóta eltelt évek során a tanösvény országos ismertségre tett szert. A tanösvény körülöleli a falut, érinti a környék két nagy erdőtömbjét, áthalad a legszebb kilátópontokon és középkori eredetű mélyutakon. A tanösvény négy kisebb körútból áll, az út mentén 22 állomás helyezkedik el. (Bővebben)
Présházak Kisszékely határában
A kisszékelyi táj jellegzetes építményei a löszbe vájt borospincék és az eléjük épített présházak. Száz évvel ezelőtt még több száz pince volt a falu határában, ami utal a kisszékelyi gazdák egyik fő tevékenységére. Nem ritkák a 100-150 éves pincék, és még ma is áll néhány hagyományos építésű présház. A présházak javarészt téglából épültek, a kisablakos helyiségből nyílik a gyakran téglával kiboltozott pince. A máig megmaradt présházak és pincék a falu agrárgazdasági örökségének fontos részét képezik. (Bővebben)
Templom lépcső
A falu jelenlegi, Szent György tiszteletére szentelt templomát 1823-ban építették. A templomhoz vezető lépcsőt az elmúlt közel 200 esztendő alatt többször kellett felújítani. Az egyházközösségi és elöljárósági jegyzőkönyvek tanúsága szerint a felújítás mindig közadakozásból történt. A legutolsó alkalommal 2006. évben szinték közadakozásból, széles körű összefogással valósult meg a felújítás. A munka során az eredeti téglák kerültek visszaépítésre, melyek némelyike a régi templom falaiból származik. (Bővebben)