A dézsma pince a földesúr vagy a földesúri jogokat gyakorló város nagyméretű, föld alatti tároló helye, ahol a dézsmabort összegyűjtötték és tárolták. A kisszékelyi dézsma pince közel háromszáz éve a falu központjának egy meghatározó épülete. Példája annak, hogy egy közösség évszázadokon keresztül átmenti a számára fontos értékeket az utókor számára.
A dézsma feudális terményadó. Az évi bortermés egy tized része, amelynek szedését már I. István király törvényei biztosították az egyháznak. A köznyelvi szóhasználatban elsősorban a földesúrnak járó terményadót, a kilencedet nevezték bordézsmának. Mennyisége eredetileg azonos volt az egyházi tizeddel, mivel az után szedték. Később azonban a fordított sorrend vált szokássá, minek következtében a földesúri bordézsma a termés 1/10-ét jelentette, az egyházi tized viszont csak 1/11 részét. Az újra művelés alá vett parlagszőlőt 3 évig, a teljesen újonnan telepített szőlőt pedig a termőre fordulástól számított 7–12 esztendeig, a kertszőlőt teljes dézsmamentesség illette meg. A bordézsmát a jobbágyfelszabadítás után a dézsmaváltság szüntette meg.
A kisszékelyi dézsma pincét Styrum Lymburg gróf helyi helytartója építette. Styrum gróf miután birtokba vette Simontornyát és tartozékait, egy jól működő gazdaságot hozott létre, amelyet egy szervezett uradalmi tiszti kar működtetett a maga iparosaival, hajdúival és cselédségével. A legfontosabb volt a prefektus vagyis a tiszttartó aki az összes falura kiterjesztette hatáskörét. A kasznár vagyis a provisor azonban csak a maga községének a gazdaságát vezette. Ezeknek a kasznároknak minden faluban, így Kisszékelyben is lakást építettek. Innen a kisszékelyi kasznárkert elnevezés. A dézsmapince építési idejéről nem áll rendelkezésre adat, feltételezhető, hogy az 1700-as évek közepén építették.
Fotó a dézsmapincéről és a templomról, 1923.
Arról nincs adat, hogy mikor került az községi elöljáróság birtokába. Az 1920-as években készült képen látható, hogy a pince előtti kis épület nyereg tetős, cseréppel fedett. A mellé épített féltetejű épület pedig a tűzoltó kocsi tárolására szolgál. A tetőszerkezetet az 1940-es években már nem állították helyre, hanem egy vasbeton födémet készítettek a falakra. Az 1950-es 60-as években a helyi szövetkezet termény és tojás felvásárló épületeként működött.
Csepregi Ferenc