Korabeli dokumentumok igazolják, hogy Kisszékelyt évszázadokkal ezelőtt is nagy kiterjedésű természetes erdők vették körül. Az erdőtakaró azóta is fennáll, a település környékét zömében mind a mai napig természetközeli erdők borítják. A falu egyik legfontosabb természeti örökségét éppen ezért a táj képét is meghatározó erdőség jelenti. Kisszékely története összefonódik az erdők sorsával.
Bár a Tolnai-hegyhát jelentős részét erdők fedik, a tájegységen belül a Kisszékely környéki erdők: a Kisszékelyi-erdő és a Nagyszékelyi-erdő őrzi leginkább az egykori erdőtípusokat, itt a legváltozatosabb és a leginkább természetközeli az erdők megjelenése. Ez azért alakulhatott így, mert a Kisszékelyi-dombság erdőtakarója az elmúlt századok során mindvégig megvolt, és az erdőtípusok erdészeti felújítása is legtöbbször az eredeti fafajokkal történt.
A dombhátakon és a lankás lejtőkön cseres-tölgyesek, a völgyekben gyertyános-tölgyesek, a patakok mentén égerligetek, a dombéleken pedig lösztölgyes erdők éltek egykor is, és jellemzőek mind a mai napig. A felsorolt erdőtípusok növény- és állatfajokban rendkívül fajgazdagok, amit több, a területen folytatott tudományos kutatás is igazol.
Az erdőzóna jellegzetes erdőtípusai (cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, égerligetek) mellett különösen nagy értéket képviselnek a nyílt és a zárt lösztölgyes erdők. A tisztásokkal tarkított lösztölgyes erdő maradvány állományai az erdőspuszta képviselői, amely hazánkban éri el elterjedésének nyugati határát. Mivel a lösztölgyes mára már jelentős mértékben visszaszorult, a Kisszékely környékén még több helyen előforduló állományai ezért nemcsak tájegységi, de megyei, sőt Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelkedő értéket képviselnek.
A kisszékely környéki erdők flórája igen gazdag, ami a terület átmeneti növényföldrajzi helyzetének és a különböző növénytársulások meglétének köszönhető. Mivel az erdők zöme természetközeli állapotú, ezért a ritka növényfajokból is számos megtalálható. A területen eddig 20 védett növényfaj került elő.
A környék ízeltlábú faunájának sokszínűségére már a XX. század elején íródott zoológiai tanulmány is felhívta a figyelmet. Száz évvel e megjelent munka után egy ismételt zoológiai felmérés során újabb fajok kerültek elő, így jelenleg a térségben előforduló állatok közül 5426 ízeltlábú fajról van tudomásunk. Ezek egy része nem az erdőkben él, de a gyűjtőhelyek zöme egykor is és a megismételt felmérés során is a Kisszékely környéki erdőkben lett kijelölve.
Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően a gerinces állatok számos jellegzetes és ritka faja is előfordul a területen. A védett állatok közül a területen eddig összesen 7 kétéltű, 6 hüllő, 112 madár és 31 emlős került elő. Ezen kívül bizonyított 21 fokozottan védett madár és 2 fokozottan védett emlősállat jelenléte.
Horváth András és Kováts László