A Kálvária a II. világháború előtt a falu katolikus ünnepeinek rendszeres színhelye volt, és évszázadokon keresztül a falu hitéletének központja lehetett. A Kulturális Egyesület szervezésében 2011-ben egy maroknyi csapattal kivágtuk a bozótot a kereszt körül, valamint egy széles ösvényt alakítottunk ki a keresztig.
Mivel a Kálvária a falu életének évszázadokon keresztül meghatározó jelentőségű helyszíne volt, megpróbáltam összegyűjteni a kálváriával kapcsolatban fellelhető dokumentumokat.
A 2011-ben elvégzett munka néhány pillanta:
Már a történelem előtti korszakok itthagyták emlékeiket. Különösen a bronzkorszak az, amely ezt a vidéket élénk emberi tevékenység színhelyévé teszi. A honfoglalás után az Árpád törzséhez tartozó Monoszló-nemzetség szállásbirtoka. Egy 1281-ben kelt határjáró levél Fehér Gáspár birtokában tünteti fel.
Dr. Miklós Zsuzsa régész a középkori várakat kutatja. Felvettem vele a kapcsolatot, ő elküldte a kisszékelyi kálváriával kapcsolatos kutatási anyagot. Az alábbiakban néhány részlet a tanulmányból.
A falutól D-re, a Kisszékelyi-patak mocsaras völgyéből erősen kiemelkedő, meredek oldalú, ÉNy-DK-i irányú, hosszan elnyúló dombhát ÉNy-i végén található a vár. Terepszint feletti magasság kb. 160 m, a völgy feletti relatív magasság mintegy 35 m. Jelenleg erősen bozótos. A domb É-i és K-i oldalán van a ma is használatos temető.
Első részletes leírása Wosinsky Mórnak köszönhető. Megfigyelései szerint a kb. 30 x 110 m-es (0,33 ha) platót (10-12 m-rel lejjebb) 7-8 m széles sáncárok övezi. Dél felől 20 m széles bevágás választja el a domb folytatásától. A hegy Keleti oldalán teraszozást figyelt meg. A gyepes belső területen nem talált semmit, de a bevágásban paticsdarabokat, őskori cserepeket gyűjtött. Állítólag a közeli temetőben is gyakran találtak urnákat.
A Kálvária nyugati oldala alatt épült új házsor mögötti partoldalban Wosinsky majdnem minden háznál látott „putrikat”. Kőműves István házánál az egyikben vasdarabok is voltak; a 213. sz. ház udvarában pedig állítólag cserepeket és csontokat, a 221. számúnál tűzhelyeket és csontokat találtak.
A lelőhely névadója, a Kálvária a földvár belsejében, az enyhén domború tetőn volt. Jelenleg már csak a kereszt csonkja utal rá.
Wosinsky Mór – a földvár felszínén, ill. oldalában, valamint a temetőben talált leletek alapján – őskorinak tartotta az erődítést.
Az 1300-as években egyházi feljegyzések szerint. már templom állott a faluban a Kálvária hegyen.
A Magyar Katolikus Lexikonban Kisszékely címszónál az alábbiakat találjuk.
Kisszékely, Tolna megye.: plébánia a pécsi egyházmegye. tamási esperes kerületében. – 1332: már létezett. Templomát Szent György tiszteletére szentelték, a mait 1823: építették. A törökök 1526 ugyan elpusztították. A plébániát 1789: alapították újra. Orgonáját (2/10 m/r) 1840 k. ismeretlen mester építette.
K. Németh András “A középkori Tolna megye templomai” című doktori disszertációjában az alábbiak szerepelnek.
“Székely, Parasztszékely. Egyháza a pápai tizedjegyzékben tűnik fel. 1546- ban és 1552-ben. Balázs pap szerepel a török összeírásokban Parasztszékelyen. 1733-ban említik a Szent György tiszteletére szentelt középkori egyházat, amely a falun kívüli dombon állt, szilárd anyagból épült.”
A kálváriával kapcsolatban még egy érdekes dokumentumra bukkantam, az 1932-ban megjelenő erdészeti szaklapban. A természeti emlékek a Mecsek környékén című tanulmányban A nevezetes öreg fák között az alábbiakat találjuk.: “A kisszékelyi ótemetőben levő két hegyi szil az uradalmi erdészek temetkezési helyét jelzi. A nyugati fa kerülete 3,7 m, a keletié 2,0 m.”
A fák felett húzódik a kálvária dombja, melyen ősi erődítmény volt.
Ezeket a hatalmas fákat a faluban tölgyfaként emlegetik az idősebbek még ma is. A fákat állítólag a Rákosi pap vágatta ki. Itt említeném meg,. hogy a faluban szolgáló papokat is évszázadokon keresztül a kálváriára temették. Utolsóként az 1947- ben elhunyt Rákosi plébánost temették a kálvária dombra.
Csepregi Ferenc